Egy 2020-as, az International Journal of Environmental Research and Public Health által publikált tanulmányban a kutatók az erdőfürdőzést a résztvevők tudatosságának és pszichológiai jólétének javítására irányuló megközelítésként vizsgálták. Az erdőfürdőzés gyakorlása során „jelentős pozitív korrelációt” fedeztek fel a természet, a tudatosság és a pszichológiai jólét mértéke között. A kutatók szerint a természet által körülvéve érzett inspiráció biztonságérzetet és védelmet nyújt, ami csökkentheti a stressz-szintet és elősegítheti a relaxációt.

Az erdőfürdőzés ennél egyszerűbb és könnyebb nem is lehetne. Csupán egy rövid sétára van szükség a természetben, zavaró tényezők nélkül (tedd el a telefonodat!). A séta tényleges hossza a preferenciáidtól és a fizikai képességeidtől függően változhat. Egyes tanulmányokban a résztvevők hetente kétszer 40 perces sétát tettek, míg másokban a résztvevők minden nap 20 perces sétát tettek. Az erdőfürdőzés előnyeit azonban úgy is élvezheted, hogy csendben ülsz az erdőben, és egyszerűen csak megfigyeled az eseményeket, így a technika minden fizikai képességszint számára megfelelő. Az erdőfürdőzés minimális ajánlott időtartama 20 perc.

A shinrin-yoku gyakorlása során tartsd szem előtt a biztonságot. Ha nincs hozzáférésed természetvédelmi területhez, menj egy természetvédelmi ösvényre vagy egy városi parkra. Viselj kényelmes ruhát és megfelelő lábbelit, például tornacipőt vagy túrabakancsot. Maradj a jelzett ösvényeken, figyelj a környezetedre, és készülj fel fényvédővel, allergia elleni gyógyszerrel és rovarriasztóval, ha szükséges. Bár az erdőfürdőzést a legjobb egyedül végezni, partnerrel vagy csoporttal is mehetsz, ha a beszélgetés minimálisra csökken. A napsütéses idő ideális az erdőfürdőzéshez, bár a shinrin-yoku felhős vagy esős időben is gyakorolható.

Felnőttek és gyermekek egyaránt részt vehetnek ebben a természetterápiában. Maga a folyamat nagyon hasonlít a meditációhoz. Tisztítsd ki az elméd, és a jelenre koncentrálj, ahelyett, hogy arra, ami a munkahelyeden vagy otthon történik. Lélegezz mélyeket, és figyeld meg a körülötted lévő erdőt; mozogj lassan és megfontoltan; érintsd meg a fákat és a virágokat, ahogy elhaladsz mellettük; állj meg, amikor szeretnéd teljes mértékben átélni az erdő hatását. Phyllis Look, a díjnyertes Forest Bathing Hawai’i okleveles erdőterápiás vezetője szerint egy lassú, gyengéd séta vagy egy pillanatnyi csendes megfigyelés segíthet elmélyíteni a kapcsolatot a természettel. Az erdőfürdőzés során a következő lépéseket javasolja: kapcsold ki a feszültséget, lassan haladj, használd az érzékeidet, gondolkodj kevesebbet és érezz többet, adj vissza, és ismételd. Bár nincs egyetlen konkrét előírt eredmény, Look megfigyelte, hogy a résztvevők nyitottabbak és jelenlévőbbek, és sok ügyfele hosszú távú előnyökről számolt be, többek között a figyelem és a hangulat javulásáról, a kreativitás fokozódásáról és az alacsonyabb vérnyomásról.

Ókorban

A szilvoterápiával kapcsolatos első munkák az ókorig nyúlnak vissza. Idősebb Plinius szerint „az erdő illata, ahol a szurkot és a gyantát gyűjtik [ezért tűlevelű erdők], rendkívül jótékony hatással van a gyógyászokra és azokra, akik hosszú betegség után nehezen lábadoznak”.

Középkorban

Az erdők légkörében, különösen a tűlevelűeknél, oleorezinek formájában jelen lévő terpenoidokat (ezek a kámforban és terpentinben található másodlagos metabolitok a növények kémiai védekező mechanizmusai a növényevőkkel szemben) bizonyos betegségek kezelésére használták (fájdalomcsillapító, nyugtató, hörgőtágító, köhögéscsillapító, gyulladáscsökkentő, antibiotikus és relaxációs hatásúak).

Finnország
a 19. század óta

A Finn Erdészeti Egyesület a Finn Erdőterápiás Központtal együttműködve népszerűsíti az erdőterápiát, és szervezett tevékenységeket biztosít az erdőlátogatók számára annak gyakorlására. Ezek a tevékenységek a jóllétre, valamint a testi-lelki regenerálódásra összpontosítanak. A látogatók között különféle csoportok, vállalatok és közösségek találhatók.

Japán

Japán kétharmadát erdő borítja, tele van zöld növényzettel és hatalmas fafajtákkal. Itt található Hokkaido régió, Japán utolsó nagy vadonja, valamint a Japán-Alpok, melyeket hegyláncok és sűrű fenyvesek tarkítanak. A shinrin-yoku kifejezést 1982-ben alkotta meg Tomohide Akiyama, a japán Mezőgazdasági, Erdészeti és Halászati ​​Minisztérium igazgatója. Miután az 1980-as években számos tanulmányt végeztek Japánban, az erdőfürdőzést hatékony terápiás módszernek tekintették. Akiyama tudott ezekről a tanulmányokról, valamint azokról az eredményekről, amelyek a fák és növények által kibocsátott vegyületek, például a fitoncidok és illóolajok jótékony egészségügyi hatásait mutatták ki. Így hivatalosan is elismert gyakorlatként terjesztette elő a shinrin-yoku-t, népszerűsítve annak előnyeit a japán közvélemény körében, és irányelveket határozva meg a végrehajtására. A shinrin-yoku-t a japánországi növekvő urbanizációra és technológiai fejlődésre válaszul fejlesztették ki, azzal a céllal, hogy inspirálják a japán közvéleményt a természettel való újraegyesülésre Japánban, valamint az erdők védelmének eszközeként. Azzal érveltek, hogy ha az emberek időt töltenek az erdőkben, és terápiás vigaszt találnak bennük, akkor meg akarják védeni azokat.

Dél Korea

2009-ben a Koreai Erdészeti Szolgálat megnyitotta a Saneum Nemzeti Rekreációs Erdőt, az első terápiás erdőt. Azóta többet is nyitottak, és 2020-ra 32 terápiás erdő volt Dél-Koreában.

USA

Az Egyesült Államok Erdészeti Szolgálata erdőterápiát hirdetett, ahol a Természet- és Erdőterápiás Szövetség által kiképzett vezetők működnek. Ezek a minősített vezetők kétórás foglalkozásokat tartanak Puerto Ricó El Yunque esőerdőjében, ahol magukkal hozzák a résztvevőket, hogy megtapasztalják az erdőterápia erőteljes hatását. 

A shinrin-yoku gyakorlása azt jelenti, hogy időt töltünk a természetben, fák és fű között, és tudatosan elmerülünk az erdei környezetben vagy más természetes környezetben. Általában úgy végezzük, hogy lassú és gyengéd tempóban sétálunk az erdőben, elektronikus eszközök nélkül, és időt szánunk a környező természet befogadására.

Mind az öt érzékszervünket használjuk, és hagyjuk, hogy a természet ezeken az érzékeken keresztül bejusson a környezetünkbe.

Néhány példa erre: Erdei hangok, például madarak és rovarok hallgatása. A talaj, a fák és a levelek érintése. A növények és fák virágainak és egyéb illóolajainak illatának megszagolgatása. A környezet és a táj megfigyelése. A levegő frissességének ízlelése légzés közben. 

Számos kísérlet feltételezte a shinrin-yoku immunrendszerre gyakorolt ​​pozitív hatásait. Kimutatták, hogy a shinrin-yoku összefüggésben állt a természetes ölősejtek szintjének növekedésével, amelyek fontosak a fertőzések leküzdésében.

A shinrin-yoku a pozitív energia feltöltődéséhez, a magasabb energiaszinthez és a negatív gondolatok megtisztulásához kapcsolódik. Az erdei környezetben történő levegő belélegzése állítólag maximalizálja a negatív ionok bevitelét, amelyek segítenek javítani az egészséget, a hangulatot, a mentális tisztaságot, a kognitív funkciókat és az energiaszintet. Az erdei környezet pozitív hatását a virtuális valóság (VR) használatával is kimutatták.

A tanulmányok résztvevőinél a pulzusszám, a vérnyomás és a stresszhormon, a kortizol koncentrációjának csökkenését tapasztalták, miközben akár csak néhány órát is sétáltak az erdőben. Az erdei növények által kibocsátott illóolajok ereje a kortizol koncentrációjának csökkenésével csökkentheti a stresszt.

Shinrin-yoku lényegi részeit a fenti szövegek összefoglalják.
Töltöttem le tudományos anyagokat is de leegyszerűsítve mindegyik a fentiekre vezethető vissza.
Shinrin-yoku voltaképpen egyfajta meditáció melyet a való világból kiszakadva, telefonjainkat hátrahagyva az erőben végzünk.
Nagy segítség a Shinrin-yoku oktatásában a meditáció ismerete.